JM Building Services - шаблон joomla Продвижение

2016. október 6-án iskolánk tanulói egynapos aradi kiránduláson vehettek részt. A kirándulást a Román-magyar egyesület szervezte, célja a 13 aradi vértanú emlékhelyének megkoszorúzása és Arad nevezetességeinek megismerése volt. Szomorkás, esős napra ébredtünk, a jókedvnek azonban ez nem volt akadálya. Izgatottan gyülekeztek felnőttek és diákok az iskola előtt.
Az idő gyorsan eltelt, az autóbusz megérkezett Aradra, amit Erdély déli kapujának is neveznek.
Az első úti cél az aradi vértanúk emlékhelyének megkoszorúzása volt. Az emlékmű egyik oldalán a kivégzés dátuma, a másik három oldalon a tábornokok nevei szerepelnek a kivégzés sorrendjében. Az építmény talapzatába, külön kis ládákban helyezték el a 11 vértanú földi maradványait. Az emlékhelynél iskolánk diákjai és az egyesület tagjai is elhelyezték a megemlékezés koszorúit.
Az út Arad belvárosában folytatódott. A csoport tagjai megtekintették a Szabadság-szobrot, mely az 1849-ben kivégzett aradi vértanúknak és a szabadságharcnak állít emléket, és a szomszédságában álló Román katona emlékművét. Ezután az új ortodox templomot, a Szentháromság katedrálist tekintették meg, amely elkápráztatja látogatóit hatalmas méreteivel, csodás freskóival.
A nap végén élményekkel, új ismeretekkel, új barátságokkal gazdagodva tértek haza a kirándulók.


Ambrus Mária

Az iskola alsó tagozatos diákjai a helyi mesemondó versenyen elmondhatták szebbnél szebb meséiket.

 

Akik ezen a délutánon szép eredményeket értek el, képviselhették osztályukat, iskolájukat „A magyar kultúra napja” kistérségi vers-és prózamondó versenyen Eleken. Eredmények:

 

II. Helyezett: Rusz Joakim 1.osztályos

III. Helyezett: Motika Katinka 2.osztályos

                       Nagy Kiara 3.osztályos tanuló.

A zsűri különdíjjal jutalmazta Számfira Szonja 3.osztályos tanulót.

 

Gratulálunk, ügyesek voltatok!

Iskolánk az Emberi Erőforrások Minisztériuma Nemzetiségi Támogatások pályázatán 1.320.000,-Ft összegű pályázatot nyert, melynek célja Budapest román vonatkozású nevezetességeinek megismertetése a diákokkal. A tábor időtartama 7 nap, melyre 2016. szeptember 26-október 2 között került sor.


 Az utazás és megérkezés izgalmai után elfoglaltuk szálláshelyünket, kipakoltuk bőröndjeinket. Borbély Anna, kétegyházi román származású nyelvész, egyetemi tanárnő irányításával ellátogattunk első úticélunkhoz. Meglátogattuk a Holló utcai görögkeleti román kápolnát, ahol Magyar Máriusz atya mesélt a Budapesten élő románok egyházi életéről, a kápolna történetéről, felújításáról, az ott folyó életről. Ezután végigsétáltunk a Gozsdu udvaron, megcsodáltuk impozáns épületeit, különleges szerkezetét.  Az épületegyüttest a román nemzetiségű Gozsdu Manó(Emanuil Gojdu) ügyvéd végrendelete alapján 1870-ben létrehozott Gozsdu Alapítvány építette 1901-ben. Innen elsétáltunk a Dohány utcai zsinagógához, meglátogattuk a magyarországi holokauszt áldozatainak emlékhelyét.
 A főváros egyik fő jelképe és egyben legismertebb és leglátogatottabb tere, az Andrássy út'koronadísze' a Hősök tere volt a következő napon az egyik úticélunk. A tér nemcsak Budapest,  de talán Magyarország legismertebb és leglátogatottabb tere. Innen a Városligeten átsétálva elérkeztünk a Fővárosi Állat-és Növénykertbe, ahol az 5 kontinens állat-és növényvilágával ismerkedtünk meg. Rövid utazás után a Vörösmarty térre értünk, ahol megcsodáltuk a hajdani Mocioni család tulajdonában álló palotát, a Sina György háza helyén álló épületeket, valamint több, a 19. századi román családok birtokában álló épületet. A Vigadó térről indulva hajókiránduláson vettünk részt, ahol elénk tárult Budapest csodálatos panorámája. A hajóút során sok érdekes információt kaptunk a város történetéről, a Duna partján álló épületekről.
A 3. napon a 19. század jelentős építészeti emlékékeivel ismerkedtünk.  A Magyar Tudományos Akadémia épülete előtt elsétálva eljutottunk a Lánchídra. Mindkét építmény felépítésekor jelentős szerepet játszottak a Budapesten élő román őseink: Emanuil Gojdu jelentős pénzösszeggel, Sina György pénzadománnyal és banki tevékenységével járult hozzá az építkezéshez. A Budavári Sikló a Budai várba vitt minket. A Mátyás templom meglátogatása után a Halászbástyáról csodáltuk meg a város panorámáját.
Izgatottan vártuk a következő napot, amikor a Parlament csodás épületét látogattuk meg. A látogatás előtt átvettük Kreszta Traján, a magyarországi románok szószólójának ajándékait, majd végigjártuk az Országház látogatható termeit. Megcsodálhattuk az épület csodálatos termeit, festményeit, a koronázási ékszereket. Innen a János-hegyre utaztunk, ahol a Libegővel a város fölé emelkedve ismét megcsodálhattuk a Duna által kettészelt város látványát.
A tábor utolsó napjaiban a szórakozva tanulásé, a kikapcsolódásé volt a főszerep. A Csodák Palotája interaktív tudományos kiállítása  látványos, szórakoztató, közérthető és átélhető módon mutatta be a természet törvényeit, a fizika csodálatos és meghökkentő világát.  
A tábor utolsó napján Magyarország egyik legnagyobb fürdőjében, az Aquaworld vízi paradicsomában szórakoztunk. A tábor záró programja egy csodálatos éjszakai  hajókirándulás volt. A Duna két partján álló épületek kivilágított látványa méltó befejezése volt a sok élményt nyújtó kirándulásnak.
A 6 nap gyorsan eltelt, utolsó nap fáradtan, de sok ismerettel és élménnyel gazdagodva utaztunk haza.

 

emberi1a

Tanévnyitó, tankönyvosztás

Kedves Szülők és gyerekek!

Az iskolai tanévnyitó augusztus 31-én 10 órakor kezdődik.

Helye: a tornaterem

Az évnyitó után kerülnek kiosztásra a tankönyvek.

 

 Kirándulni jó! Így gondolják ezt az 5. osztályos diákok is, akikkel csodálatos 2 napot töltöttünk a Duna-kanyarban, Visegrádon.

Alföldi emberek lévén nagyon vártuk a kirándulás napját, hiszen a Duna partján sétálni, hegyet mászni, nevezetességeket meglátogatni mindannyiunk számára nagy élményt jelent. Izgatottan szálltunk fel a vonatra, és néhány óra múlva meg is érkeztünk célállomásunkra.
Visegrád több mint ezer esztendeje a magyar és az európai történelem egyik kiemelkedő helye. A Dunakanyar szívében elterülő város neve egy 1009. évben kiadott Szent István kori oklevélben jelenik meg először, de már a rómaiak erődöt emeltek itt, a mai Sibrik-domb területén. A XXI. században a híres Királyi Palota az Európai Kulturális Örökség címet viseli, a várost övező csodás erdőség pedig az egyik legszebb hazai Nemzeti Park része lett.
Miután elfoglaltuk szálláshelyünket, kicsit megpihentünk, majd elindultunk megtekinteni a város egyik nevezetességét, Mátyás király palotáját.
A palota története akkor kezdődött, amikor 1323-ban Károly Róbert a királyi udvart Visegrádra helyezte, ekkor kezdett építkezni a városban. Az épületegyüttes első említése meglehetősen rossz emlékű: a Képes Krónika szerint Zách Felicián itt támadt rá a királyi családra. Károly Róbert idején csak néhány lakóház épült fel és kialakítottak egy lovagi torna rendezésére alkalmas teret, ahol olykor maga a király is nyeregbe szállt.
Az Anjou korban a terület városrész volt több épülettel, amit Zsigmond uralkodása alatt alakítottak palotává. A palota négyzet alaprajzú volt és fal vette körül. A régi kápolna a falon kívül maradt, így azt, kolostorépülettel kiegészítve az obszerváns ferenceseknek adományozta a király.
Főbejáratként a kaputorony szolgált, amivel pontosan szemben volt az új egyhajós palotakápolna bejárata. Az elrendezés módosításával több udvar és kert jött létre. Ezek közül a legjelentősebb a fogadóudvar és az ÉK-i palotán belül kialakított díszudvar volt. Az épületegyüttes ÉK-i részén volt a palota központja. Itt, egy háromemeletes négyzet alaprajzú épületben alakították ki a királyi és királynéi lakosztályokat. Az alsó szinten lakott a személyzet, a felső két szinten pedig a király és a királynő nyári és téli szállása volt. E mellé a palotarész mellé Zsigmond téglalap alakú, a palotával majdnem megegyező nagyságú gyümölcsöskertet alakítatott ki, aminek közepén vízvezetékkel táplált csorgókút volt.
A paloták termeiben is megtalálhatók a Zsigmond kori, kényelmi átalakítások és díszítések nyomai. A palotát később némileg elhanyagolták, és ebben csak Hunyadi Mátyás aragóniai Beatrixszal kötött 1476-os házassága hozott változást. A késő gótikus stílusban átépített palotában Itália után Európában először megjelent a reneszánsz építő- és szobrászművészet is. 
Kevés új épületet építettek, a régieket alakították át a kor igényei szerint. A szobrok, szökőkutak Giovanni Dalmata a szobrászműhelyében készültek. Az ő nevéhez köthető a palota leghíresebb dísze, a Herkules-kút elkészítése is. A kutat Mátyás címerei  díszítik, és a gyermek Herkules valószínűleg a hadvezér király törvénytelen fiára, Corvin Jánosra utal. Körülötte a Zsigmond-kori díszudvart  átépítve, annak első szintjén reneszánsz loggiát alakítottak ki. A kertben  új  teraszokat képeztek ki.
A kápolnában is megtalálható volt az itáliai reneszánsz stílusában alkotó szobrászok kéznyoma. Aranyozott carrarai márványból alkották meg a kápolna új tabernákulumát, és számos faragvánnyal díszítették a templomot, ami közül egy vörös márvány dombormű, az un. Visegrádi Madonna ma is megcsodálható.

Miután megcsodáltuk a palota csodálatos termeit, egy fegyverbemutatón vehettünk részt. Itt egy rövid előadás keretében megismertük a korabeli harcászati módokat és eszközöket, páncélokat, majd néhány fegyvert kézbe is vehettünk.
A program ezzel még nem ért véget. A fegyversátorban látott fegyverek közül néhány íjat ki is próbálhattunk, mi magunk is megtapasztalhattuk, hogy íjjal lőni nem könnyű dolog.
Este a Duna partján gyönyörködtünk a naplementében. Villanyoltás után még sokáig beszélgettünk, megbeszéltük az aznapi eseményeket.
Másnap reggel korán keltünk. Megreggeliztünk, majd izgatottan indultunk a Fellegvárba. Nehéz volt az út, de megérte. 40 perces hegymászás után végre felértünk! Az út fáradalmait feledtette velünk az elénk táruló csodálatos panoráma. A környező hegyek, az alattunk kanyargó Duna feledhetetlen látványt nyújtottak.
A visegrádi kettős várrendszert 1250-1260 körül építette IV. Béla király és felesége, Lascaric Mária királyné, a királynő hozományából. A vár a hegycsúcsot övező erődítésfalakból, két toronyból és egy lakópalotából állt. A későbbi korokban a fővárost ide helyező Károly Róbert király bővítette a várat, s itt került sor az 1335-ös híres királytalálkozóra is. A várat Luxemburgi Zsigmond idején tovább korszerűsítették, vélhetően ekkor készült el az asszonyház is.
A Fellegvárat az Alsóvárral völgyzárófal kötötte össze, mely egésze a Duna partjáig tartott, majd ott őrtoronyban végződött. A völgyzárófalakon vezetett az a középkori, Esztergomból Budáig tartó út, melyet északon a kaputorony, délen pedig egy kapu zárt le.
Mátyás király uralkodása idején a vár palotaszárnyait teljesen felújították. A várban az évszázadok során több alkalommal is őrizték a szent koronát a koronázási ékszerekkel, sőt egy rablási történet is fűződik Visegrádhoz: 1440-ben Erzsébet királyné megbízásából egyik udvarhölgye, Kottaner Jánosné innen rabolta el a szent koronát. Visegrád koronaőrző hely volt 1529-ig, majd a 1490-től a koronaőrök kezén volt. A török időkben a vár óriási pusztítást szenvedett el, 1544-ben török kézre került. Ezután felváltva volt a török és a magyar csapatoké, majd legvégül a törökök – miután katonai célra már teljesen alkalmatlanná vált – elhagyták a szinte teljesen elpusztult várat. Nemcsak a vár, hanem a város is elpusztult, újranépesedése hosszú időt vett igénybe.
A vár termeit végigjárva megnéztük a vadászjeleneteket, a fegyverkiállítást, majd a panoptikumban megtekintettük a királyi lakomát és egy táncmulatságot felelevenítő kiállítást.
Az idő gyorsan elrepült, elérkezett a hazaindulás időpontja. Ismét kompra, majd vonatra szálltunk, és feledhetetlen élményekkel gazdagodva érkeztünk haza.




Az osztálytársaimmal és az osztályfőnökkel Visegrádra mentünk kirándulni. A legjobban tetszett a kirándulásban, amikor felmentünk a Fellegvárba. Hosszú volt az út, mire felértünk a várhoz, hol meredek, hol lejtős helyeken kellett mennünk. Végül megérkeztünk, és nagyon sok érdekes dolog fogadott minket. Kevésbé tetszett a kirándulásban, mikor hazafelé jövet a vonat több mint egy órát állt a nagy melegben. (Sztrein Virág)

A kirándulás nagyon tetszett. Nagyon jó volt a Duna-parton, és a táj is gyönyörű volt. Az este kicsit izgalmas volt, jó volt, hogy későn feküdtünk le aludni. (Török Kata)

Nekem tetszett a fiúk szobája, meg a lányoké is. Nagyon jó volt, amikor felmentünk a Fellegvárba. (Ottlakán János)

A visegrádi kirándulás nagyon tetszett, mert sok dolgot tudtam meg a helyről. Nekem legjobban a Fellegvár tetszett, és nagyon jó volt a szállásunk is. (Petruzsán Kristóf)

Nagyon jó volt a kirándulás. Nekem az tetszett, amikor íjászkodtunk, meg amikor felmentünk a Fellegvárba. Igaz, kicsit elfáradtunk, de nagyon jó volt. (Tripon Patrik)

Nagyon jó volt a kirándulás. Jó volt a Fellegvárban meg a királyi palotában. Tetszett a szállás, és jó volt, hogy komppal mentünk át a Dunán. (Putnoki Martin)

Az tetszett a kiránduláson, amikor lementünk a Duna-partra, meg amikor felmentünk a Fellegvárba. (Molnár Izabell)

A kirándulás nagyon jól sikerült. Jó volt a hangulat, tetszettek a programok. Nekem a táj is nagyon tetszett. Nagyon jól éreztem magam. (Tripon Melodi)

Nagyon jól éreztem magam a kiránduláson. Szép helyeken jártunk, jó volt a társaság és a hangulat. Szép helyeken jártunk, sok érdekes dolgot láttunk. (Szelezsán Alexa)

Nagyon jó volt a visegrádi kirándulás. Legjobban a Duna tetszett, a Fellegvár és a Mátyás Király Múzeum. (Csurár Mária Kriszi)

Nekem az tetszett a legjobban, amikor felmentünk a Fellegvárba. (Bacsó Daniella)

Nagyon jó volt a kirándulás. Jó volt, amikor íjászkodtunk, és este társasjátékoztunk. (Botás Martin)

Nagyon jó volt Visegrádon. Tetszett a Fellegvár, a Mátyás Király Palota és a duna-parti séta. (Malkócs János)

Nekem az tetszett a kiránduláson, hogy felmentünk a Fellegvárba, és nagyon tetszett, amikor a Duna-parton sétáltunk. (Jankai Viki)

Ez a kirándulás nagyon jó volt. Legjobban a Fellegvár tetszett. Nagyon szép volt, főleg a panoptikum. Nagyon szép volt a Mátyás Király Múzeum, ott legjobban a Herkules-kút tetszett. Nekem tetszett a szállás is. Bárcsak maradtunk volna még! (Hajdu Dávid)

 visegrad 2015 113 20150602 1901674598

Ambrus Mária